Esseg Vár

                ESSEG VÁR

- A vár rövid története

- Essegvár felmérés-, kutatás-, felújítás történet

A vár rövid története

Az Essegvár alaprajza

A község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén talárjuk a várromjait.
A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 m nagyságú vár első körfalai, avárudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó fából készült lakó- és egyéb épületek a XIII.században épülhettek, melyeket feltehetően a XIV. században építettek át kőépületekre, mindenek előtt az északi oldalon állt kápolnát. A XV. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és más helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ma már alig felismerhető kút vagy ciszterna.
Az állandóan pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és keletről csatlakozó kevés falmaradvány látható, míg az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt vannak.
A község nevét Dornyai Béla nyomán már 1233 előtt birtokosáról, Atyusz bánról kapta, a "d" helységnévképző. Atyusz a XI.-XII. század fordulóján élt.
A XIII.-XVI. évszázadban a következő tulajdonosai voltak a várnak:

  • 1233 előtt: Igmándi András
  • fia, Igmándi Miklós
  • 1309-ig: Igmándi Miklós fia, Lőrinc vajda
  • 1309: Lőrinc fia a vagyont a veszprémi ispánra, Lőrintére és fiaira hagyományozta.
    Ebben az adománylevélben említik először a várat „...castrum Scegh" néven.
  • 1327: Zsigmond királyAz Essegvár 1930 körül
  • III. Endre király halála után: Kőszegi Henrik
  • 1391: háborúskodás indult a birtokért a családok között
  • 1410: a bakonyi ispán, Rozgonyi István Essegvár királyi várnagya
  • XV. század: a vár a Rozgonyi és az Essegvári család birtoka
  • 1440: a Szécsi-Czillei-Garai-liga hívei a várat ostrommal elfoglalták
  • 1450: a király a birtokot Rozgonyi Jánosnak adományozta
  • 1457: Újlaky Miklós kapta adományba a várat
  • 1472: Essegvári György tulajdona.Egy rajz a még ép várról

 

A várról a XVI. századi török harcok idején nem hallunk, és valószínű, hogy Veszprém elfoglalása után 1552-ben pusztulhatott el annyira, hogy használhatatlan lett. Ezután csak 1641-ben történik említés a várról, amikor Dömölki András az ellen tiltakozik, hogy őt Gorop Ferenc nagyprépost eltiltotta a romos Essegvár használatától. Ezután többé már nem szerepel.

 

<<<Vissza az elejére>>>

Essegvár felmérés-, kutatás-, felújítás történet

1309. első okleveles említés

1341. november 25- én a vár megosztásra kerül az Igmándi és Lőrinte nemzetség között. A nyugati felében dél felé cseréppel fedett torony („turris tegularis”), északfelőli részén palota („pallatium instuctum”). A külső várban nagyobb kapu („porta maior”) szerepel a leírásokban. A vár lakott korszakából más épületleírásróll nincs tudomásunk.

XVI.sz. közepe Először szerepel térképen Wolfgang Lazius Magyarország térképén „Essegwar” megjelöléssel sematikus ábrázolásban.

XVIII-XX. században tucatnyi alkalommal készül felmérés, rajz, szöveges ismertető

1993. tavaszán fekete-fehér légi fényképek alapján léptékes vázrajz készül a részletes topográfiai térképhez.

1994-ben az Essegvár 93 Alapítvány segítségével Oroszlán Zoltán vezetésével topográfiai térkép készül geofizikai kutatáseredmények feltüntetésével.

1993-1996. Táborozás keretében az Essegvár 93 Alapítvány a várárokban és a fennsíkon bozótirtást végez.

1997. július 11-23. között a veszprémi Laczkó Dezső múzeum munkatársa - Rainer Pál régész vezetésével az Essegvár 93 Alapítvány a DK-i toronyhoz nyugatról csatlakozó fal külső, és annak folytatásában tovább a belső oldalon 2x8 m méretű kutató árkot nyitnak.

 

Az Essegvárat Bánd önkormányzata kulturális és történelmi örökségének tekinti, ezért kezdeményezte és szervezi régészeti feltárását és helyreállítását.

Az Essegvár felújáts előtt

2003.

A vár bejárata a 2003-as műemléki megóvó munkálatok után

2003 őszén egy év előkészítő munka után indulnak meg a műemléki megóvó munkálatok. A munkálatok a délkeleti torony bejárata körüli statikai alátámasztó falazással, és a fal héjazatának visszapótlásával kezdődik.

2004.

2004-ben ugyanitt folytatódik a falazat pótlása, ami a falkorona csorbás romjelleget megtartó kialakításával ér véget.

A 2004-es felújítás után készült kép a várról

2005.

A torony dél oldalának falazatpótlása 2005-ben.

2005 előzetes régészeti feltárással folytatódik, ezzel a torony külső falainak alapjait, és kapcsolódásait tisztázva. A torony külső oldalainak héjazatát, a déli sarkán látható öt eredeti vöröskő alapján utalásszerűen vörös ill. mészkővel a sarkokat kipótoljuk, és a falkorona elnyeri jelenleg is látható magasságát, és formáját.

2006.

2006-ban a toronybelső, a lőrések, (a bejárattól balra látható kandallófészek kihagyásával) konzerválásra és részleges pótlásra kerülnek. A munkaállványként működő tölgy födémgerendák a leendő látogathatóságot hivatottak szolgálni.
A déli és keleti fal régészeti feltárásra kerülnek, ill. a déli falszakasz részleges konzerválása megtörténik.

A déli várfalszakasz részleges konzerválása 2006-ban.

2007. 07.25-30 - Összefoglaló

Készítette: Balogh Zoltán

A két torony közötti falszakasz, és a Keleti torony feltárása és felmérése látványos eredményeket hozott. A következő lépésekben állagának megőrzése és javítása szerepel.
Nagyszámban találtunk cserép és csonttöredékeket, néhány üvegtöredéket, fémtárgyat.
Ennek pontos elemzése és bemutatása a Veszprémi Múzeumra vár.
Köszönet minden önként jelentkezőnek, aki a tűző napon, egy tál ételért munkájával segítette törekvéseinket.

2008.

2008 nyarán a veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola diákjaival közösen a déli falszakasz tisztításakor kisebb felmérést készítettek, ill. a déli és keleti falszakasz, valamint a keleti torony megkapta az állagmegóvás szerinti „végleges” magasságot. Ez év őszén sikerült a több éves munkák okozta rendetlenséget felszámolni.

Esseg vár

2009.

Esseg vár

2009. tavaszán a keleti tornyot biztonságossá tettük horganyzott biztonsági rács felhelyezésével. A nyár folyamán elsősorban a nyugati oldalon a falak vonalán húzódó bozót vissza lett szorítva.

2010.

2010 a vár és környékének tisztítása történt.

Képek hamarosan...

2011.

DK-i torony lépcső és belső tér kialakítása

2011-ben a DK-i torony lépcsőjének és belső terének kialakítását végeztük.

2012.

2012-ben az Essegvári Napok keretében kiállítás votl látható a korábbi évek leleteiből.

Esseg vár

2013.

Kiásott leletek

2013 Július 15-25 között a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum az önkormányzattal közösen pályázott a NKA Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma által kiírt pályázaton feltárásra és próbaásatásra. A 12 munkanap alatt Feld István, Hegyi Dóra és Nagy Szabolcs régészek vezetésével 6 munkás, 12 gyerek és fél tucat felnőtt segítő közreműködésével sikerült a képeken látható kutatóárkokat, és az ebből előkerült 31 ládányi anyagot feltárni.

 

Köszönet minden önkéntes felajánlásnak, amit gyerekek és felnőttek tesznek.
Köszönet a szakembereknek, kivitelezőknek, hogy tudásuk és eszközeik segítségével
gyarapodik az Essegvár!

 

Tervezett rekonstrukciós ütemek

A feltárás szakemberek, az önkormányzat dolgozói és lelkes várbarátok segítségével történik. Minden évben bozótirtási, tisztítási munkák is folynak a várban és annak környékén a rendezettebb, tisztább környezet és a műemlék védelméért.

Fő feladat a vár egészének régészeti feltárása, egyes részeinek helyreállítása, konzerválása a balesetveszély elhárítása.
Fontos – a helyi közösség által - 1933-ban emelt stációk meglévő elemeinek helyreállítása.

 

Bánd története I. - Bánd 2008 című kiadványban részletesen olvasható az Essegvár története és kutatási eredményei.

 

A várban régészeti feltárás, állagmegóvó és helyreállító munkálatok folynak.
A vár területén kellő óvatossággal tartózkodjanak,
a balesetveszélyes helyeket kerüljék!
Felhívjuk figyelmüket a műemlék és a természet szépségeinek megóvására!

Itt tartózkodásukhoz kellemes időtöltést kívánunk!